A koleszterin szó hallatán mindenki a szívéhez kap, hiszen a köztudatban ez a fogalom szorosan összekapcsolódik az infarktussal és más félelmetes érrendszeri betegségekkel. Részben jogos is, ha így reagálunk, hiszen a koleszterin egyik fajtája valóban számos szívproblémáért lehet felelős, de azért nem árt, ha azt is tudjuk, hogy a jó koleszterin kifejezetten barátja az egészségünknek.
Amikor vérvizsgálaton veszünk részt, megmérik a koleszterin szintünket is. Sokan meglepődnek, amikor a laboreredményeket kézhez véve azt látják, hogy nem egy, hanem rögtön három adat is szerepel a papíron: a HDL- és az LDL-koleszteriné, valamint az összkoleszteriné, amelyet az előbbi kettő összege ad meg. Ezek közül az LDL az, amelyet általában koleszterinként hív a népnyelv, a szakemberek pedig az egyszerűség és jól érthetőség kedvéért gyakran „rossz” koleszterinként emlegetik.
Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen az érelmeszesedés és infarktusok kialakulásában sok esetben tehető felelőssé, többek között, az LDL (low density lipoprotein) koleszterin, mivel lerakódik az érfalakban, amik ettől rugalmatlanná és sérülékennyé válnak. Szerencsére ennek is megvan a természetes ellenszere – mégpedig a HDL (high density lipoprotein) koleszterin. Ez az úgynevezett védő vagy más néven „jó” koleszterin, amely úgy vesz részt az érfal védelmében, hogy az abba „beleragadt” koleszterint visszaszállítja a májba, ahol az lebomlik. Ha tehát megfelelő egyensúlyban van a két koleszterintípus mennyisége, akkor a szervezetünk gondoskodik róla, hogy az ereink egészségesek és kellően rugalmasak maradjanak - természetesen más befolyásoló tényezők is vannak, például a rendszeres testmozgás. Baj akkor van, ha a „rossz” koleszterin mértéke kórósan túlnő a „jó” koleszterinén.
Ennek a cseppet sem kívánatos növekedésnek és a következtében jelentkező lerakódásoknak az okai általában a mozgásszegény életmódban és az egészségtelen táplálkozásban keresendők, de a rossz koleszterin szintje nagyon ritkán egy öröklött anyagcsere-betegség miatt is kórosan megemelkedhet.
Tengeri halak és margarin
Az egészséges koleszterinszint valamint a „jó” és „rossz” koleszterin ideális arányának fenntartásáért nagyon sokat tehetünk magunk is azzal, ha tudatosan táplálkozunk és rendszeresen, intenzíven mozgunk. A táplálkozás vonatkozásában fontos, hogy lehetőleg elhagyjuk az állati zsiradékokban gazdag ételeket, és helyette zsírszegény fehér húsokat, halféléket (heringet, lazacot, keszeget, pisztrángot), valamint növényi olajokat fogyasszunk. A növényi zsiradékok közül egyesek kifejezetten koleszterincsökkentő hatásúak hozzáadott növényiszterin-tartalmuknak köszönhetően – például ilyen a koleszterindiéták során ajánlott ProActiv, amelyből napi 30 gramm elfogyasztása már 2-3 hét alatt 7-10 százalékos csökkenést eredményezhet az LDL (rossz)-koleszterin szintjében.
Ahogy az étkezésekben sem kell drasztikus változásokat bevezetni a koleszterinszint érdekében, úgy a sport terén sem kell óriási teljesítményeket felmutatni ahhoz, hogy jót tegyünk a szervezetünknek, és megelőzzünk egy esetleges szívinfarktust. Napi 15-20 perc tempós séta már jelentős mértékben csökkenti az egészségügyi kockázatokat és rövid időn belül pozitív változást indíthat el a koleszterin „háztartásunkban”.
