Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek jeleit, rizikófaktorait, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy csak fél-információink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk.
1. “Fiatal vagyok még a szívbetegséghez” A betegséget sajnos nem zárja ki a fiatalság. Egyre több és fiatalabb embernél jelentkeznek a szívbetegségek, főleg azoknál, akik dohányoznak, nem mozognak, elhízással vagy cukorbetegséggel küzdenek. Bizonyos genetikai okok miatt már gyermekkorban is kialakulhatnak plakkok az erekben, ami annak az útnak az első lépcsője, ami érszűkülethez vezet.
2. “Ha magas lenne a vérnyomásom, tudnék róla, mert vannak tünetei” A magas vérnyomás gyakran nevezik csendes gyilkosnak is, hiszen sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Sok esetben csak rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ha mégis felmerülnek tünetek (tompa fájdalom a tarkóban és halántékban, ami lehajláskor fokozódik, fejfájás, romló egyensúlyérzék és koncentráció, verejtékezés, múló látászavar), sokan akkor sem veszik komolyan a veszélyt. Pedig a korai felismerés és kezelés megvédhet minket a szívinfarktustól, stroke-tól vagy vesekárosodástól.
3. “Mellkasi fájdalomból tudom majd, ha szívinfarktusom van” Nem feltétlenül igaz. Bár a mellkasi szorító fájdalom gyakori tünete a szívinfarktusnak, néha más tünetekkel jelentkezik a baj, mint például a hányinger, szédülés, légszomj, gyengeségérzet, fájdalom a karokban, állkapocsban, nyakban, hátban. Ha valaki ezeket tapasztalja, mindenképpen mentőt kell hívni!
4. “Kezelt cukorbetegség nem veszélyezteti a szívet” A cukorbetegség kezelése késleltetheti vagy csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a veszély ez esetben is nagyobb, mint azoknál, akik nem cukorbetegek. Ez különösen akkor igaz, ha olyan rizikófaktorok is jelen vannak, mint a fizikai inaktivitás, dohányzás, elhízás, magas vérnyomás.
5. “A szívbetegség nálunk öröklődik a családban, nem tudok ellene tenni semmit” Valóban, a genetikai hajlam öröklődik, de mindenkinek van lehetősége jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két lépése van: rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, és az életmódunk megreformálása.
6. “Elég a középkorúaknak ellenőriztetniük a koleszterinszintjüket” Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente kéne megméretnünk a koleszterinszintünket! Ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, különösen fontos, hogy a fiatalok is évente ellenőriztessék magukat, hiszen a magas koleszterinszint gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet.
7. “Ha fáj a lábam, az csak az öregedés jele, nincs köze a szívemhez” Ha a vádliban, lábban jelentkező fájdalom eleinte csak járáskor, de később már nyugalom állapotában is megjelenik, esélyes, hogy perifériás artériás betegség van a háttérben. Ez egy olyan, érszűkülettel járó betegség, amit ha nem kezelnek, könnyen szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
8. “Túl gyorsan ver a szívem, ez szívinfarktus jele!” Mivel a szívritmus számtalan indok miatt változhat (edzés során felgyorsul, alváskor lelassul), az esetek nagy részében nem szükséges aggódni miatta. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet szívritmuszavar jele is, melyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert valószínűleg kezelést igényel.
9. “Szívbetegséggel nem mozoghatok vagy sportolhatok” Abszolút téves! Sőt, azok, akik akár infarktus után vágnak bele egy jól felépített mozgás- és életmódváltásba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyei, mint azoknak, akik inaktívak maradnak. Persze, a pontos egészséges életmódra áttéréshez érdemes szakemberek segítségét kérni, mert így határozható meg a még biztonságos, de hatékony program, és az ahhoz alakított gyógyszeres kezelés.
Szabó Krisztina - anyagcsere szakértő
